A tervek szerint még idén kikerül a város különböző pontjaira az a hatvan levegőminőségmérő, amit a Miskolci Egyetemen fejlesztettek ki. A készülékek így már a legkritikusabbnak számító téli időszakban is gyűjthetik az adatokat. Jövő nyáron pedig az elképzelések szerint már a lakosság is nyomon követheti a levegő összetételének változását. A 2026-ig tartó program egyik célja, hogy a szakemberek kiderítsék pontosan hol, hogyan és mitől alakul ki a szmog.
Az egyetem területén már működnek a mérőműszerek.
Hatvan darab, teljesen egyforma fehér készülék sorakozik az egyetem Energia és Minőségügyi Intézetének laborjában. Az eszközökkel a levegő minőségét lehet mérni. Az egyik a szállópor koncentráció mérésre alkalmas, a másik pedig a hőmérséklet, páratartalom, nyomás értékeket rögzíti. A mérő egységeket a Miskolci Egyetemen fejlesztették.
Néhány készüléket már felszereltek és ezek már most végeznek méréseket az egyetemen. De a legtöbb még nem üzemel. Ezek a tervek szerint még ebben az évben kikerülnek a város különböző pontjaira: szám szerint 60 helyre. A beérkező adatokat az önkormányzat is látja majd, hiszen a programban a campus és a város közösen vesz részt. Így a mérési eredmények hatására levegőminőséggel kapcsolatos intézkedéseket kezdeményezhetnek. "Az egyetemnek egy olyan kutatási iránya is van, hogy a miskolci szmog képződést, annak fejlődését ezzel fel tudjuk tárni - magyarázta Báthory Csongor projektmenedzser, a HungAIRy LIFE integrált projekt szakembere. - Milyen körülmények, milyen hatások miatt alakul ki a szmog télen."
A projektmenedzser szerint a 60 mérőegység kihelyezése azért lényeges, mert jelenleg három mérőállomás gyűjti az adatokat a város levegőjéről, amelyek a legszennyezettebb területekre fókuszálnak. A levegő minőségét ezeknek az összegzéséből állapítják meg. Így arról, hogy a város különböző pontjain mi a helyzet, keveset lehet tudni.
Annyi viszont biztos, hogy az egyik legnagyobb problémát a nem megfelelő tüzelőanyag használata okozza. Így a program küldetése a szemléletformálás is. A mérő eszközök adatait éppen ezért a tervek szerint jövő nyáron a lakosság is nyomon követheti. A HungAIRy LIFE integrált projekt 2026-ig tart és országszerte 19 projektpartner vesz részt benne. A felhasználható forrás összesen csaknem 16 millió euró, aminek a 60 százalékát az Európai Unió, 40 százalékát pedig az állam finanszírozza.